Felszállóban a hajnali dérnNe sírj, Lelkem, űz a vér!nSzép Vitézem, lóra ne ülj!nEllenség most nem menekül!nnElment a harcba a KedvesemnNélküle mit sem ér életemnBátor, de ellen is számosnNyila- kardja mindnek halálos!nnVisszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer íj sem állíthat meg!nVisszajövök, mert vár Ő rám, elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!nnSzél, mondd el, mi zajlik amott?nÉl- e még szeretőm, vagy már rég halott?n„Vér öntözte falutok földjétnSok szép vitéz lehelte ki lelkét.”nnHolló, jöjj Te láttad a végét!nAz én daliám ontotta-e vérét?n„Határitok zöld füve veresre van festvenDaliád is ott veszett, nem menekült egy se!”nnHű paripa! Visszajöttél? Mondd el most nekemnSzép szemét, amíg lehunyta, szólt-e Kedvesem?n„Hozzád küldött, szép leány, üzenetét hozom:nA síron innen, azon is túl- szeretni fogom!”nnVisszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer íj sem állíthat meg!nVisszajövök, mert vár Ő rám, elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!